Fogott már el az az érzés valaha is, hogy belépsz valahová és mindenki idegen? Senkit nem ismersz és mindenki olyan merev? Amikor állandóan gondolkoznod kellett, hogy kinek milyen lépést tegyél, hogy egy picit is meginduljon a kezdeményezés az ismerkedésre? Amikor nem folyamatokban történnek a dolgok és nincs irányitás egy csapatban?

Na hát itt teljesen az ellenkezője történt! :D Hihetetlen a csapatunk! Még a fotózás is jól sikerült.

Ahogy megérkeztem mintha barátokra leltem volna, mindenki nyitott volt és őszinte. Nem volt merevség, sőt egyből a jó hangulat uralkodott el. Mindenki ismerkedett és örült, hogy egy ilyen helyen lehet. Megmondom őszintén, előre le-le chekkolgattam a srácokat és a hölgyet, hogy mégis kik lesznek ott és mindenkiben egy kellemes csalódás tapasztaltam. Dominik már napokkal előtte felkeresett, mivel mi elég közel lakunk egymáshoz. A vidékiek ugye. Őt már vártam is, hogy élőben is megismerhessem. Hihetetlenül pozitiv és egy mókagyár. Örülök, hogy a csapat tagja. Beliánnal már egyből lespanoltunk az extrémsport érdeklődésünknek hála, mintha már ismertük volna egymást, úgy jöttek az ökörségek. A csapat maximalistája aki szomjazik a tudásra és a sikerre. Örülök, hogy a csapat tagja. Vikivel már az utcán éreztem, hogy imádni fogjuk egymást. Egy hihetetlenül nagy story teller. Ami egyből megfogott benne, hogy csinálja. "No matter what" - úgy élvezte a fotózást és csinálta ott nekünk, pasiknak a hangulatot ahogy egy igazi nőnek kell. Örülök, hogy a csapatba került Ő is. Márk, ugyancsak a Vajdasgából érkezett és a legcsöndesebb tagunk. De, ez ne tévesszen meg senkit - gondoltam én. Ugye, alamuszi-nyuszi nagyot ugrik. Ha jól tudom, legfiatalabb tagunkként van itt, de ki merem jelenteni, hogy Ő van a legjobban rendben az élet értékeivel. Tudja mit akar és hogy el is fogja érni. Szereti a csaldját és nagyon hálás nekik. Ez a fajta mentalitás elengedhetetlen egy csapatban. Örülök, hogy itt van. Józsi, a kismesterünk. Egy nagyon ügyes fiatal aki rentgeteg helyre fog még eljutni, köszönve annak, hogy olyan tiszta pozitivitással rendelkezik, amit már rég láttam. Segitőkész és motivált, imádja amit csinál és nagymester lesz belőle, az tuti. Örülök, hogy a csapat tagja. Végezetül de nem utolsó sorban Dani, aki a magabiztosság netovábbja. Tudja, hogy nem elég a hit, cselekedet is kell ahhoz, hogy valami történjen és kész meglépni. Örülök, hogy egy cselekvőbajnok is a csapatunk tagja. 

Jajj a fotózás, igen! Viktor fogadott minket, ahol egy profi fotósnak és kedves segédjének lettünk bemutatva(www.papaizoltanphoto.hu). Nagyon szép kis budapesti stúdiót rakott össze. Kaptunk kávét, vizet és elindult a móka. Készültek közös fotók, egyéni fotók, Viktorral és egy szponzorált termékkel. Egy pénztárcával, vagyis kártyatárcával(www.walterwallet.hu). Végig nevettük, jöttek a jobbnál jobb ötletek a beállitásokra. Szerintem a fotós urat a végére kikészitettük, de azért még mosolygott ránk nagyon ügyesen. Nagyon pozitvian telt a fotózás amit egy közeli kis pub-ban folytattunk. Itt találkozhattunk Viktor kedves barátjával és kollégájával, az egyik szakmai zsűrivel, Flóriánnal. Ő is és Viktor is tartottak egy kis beszédet, hogy mégis mire kell majd számitsunk, mik fognak történni és hogy mekkora dolog volt már eddig eljutnunk, úgyhogy csak fényezték a kis tanoncokat, de ráintettek arra is, hogy fel kell kötni a gatyát. Sajnos Ők keveset járnak Budapesten, igy nehezebben egyeztetnek megbeszéléseket. Hát most könnyen ment csak pont az estébe nyúlóan, igy egy idő után el kellett tőlük köszönjünk. Csak a 7-ek maradt ott és mint ilyenkor szokott lenni, ittunk. Nem sokat, mivel másnap indult a képzésünk. De azért, egy-kettő ital mellett jól összeismerkedtünk. Tudtuk már ott. Vagyis én láttam már mindenki szemében, hogy tudja... itt nagy dolgok fognak történni. Hangoztatom újra és újra, hogy ez a mestermind group akarva, akaratlanul összejött és azóta is összetart barátilag és épiti egymást. Már várva várom, hogy épüljön a szakmaiság is. 

Hogy milyen volt az akadémia első sorozata? Következő blogbejegyzésemben kiderül. De annyit elárulhatok, hogy ilyen szinvonalban még sosem volt részem. Jó vagy rossz? Kiderül ;)