Megvan az az érzés, amikor felhívnak téged egy olyan hírrel, ami nem csak kikerekíti a szemeidet, de a szívedet is ritmusos dobolásba fogja? Amikor ez a heves dobogás adrenalint áraszt szét a testedben és érzed, hogy megállíthatatlan vagy? Amikor tudod, hogy már benne vagy a folyamatban és ezt vagy megnyered, vagy megnyered? Na, ez történt velem egy délután, amikor Gáli Viktor bejelentette, hogy… de ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük szépen az elején!

 Az életemben mindig kerültem jobbról, ballról a tőzsde világát. Néhol meg-meg álltam, körbe néztem, kisebb-nagyobb sikerekkel.  Helyenként bukásokkal is. Éreztem mindig, hogy ez tanulópénz. De még nem tudtam! Még nem tudtam azt se, hogy egyszer belebotlok egy hirdetésbe, amit a kerülgetésnek hála megtettem másik több ezerrel, és azt se tudtam, hogy ez az egy hirdetés ennyire átfogja formálni a terveimet, céljaimat és vágyaimat. Ez volt Gáli Viktor tőzsdeakadémiára való pályázatának a hirdetése. Marketing céljaim miatt tanultam, elemeztem az ilyesfajta hirdetéseket, amikor észrevettem, hogy mire is bukkantam én. Az elmúlt években minden munkát szinte azért találtam ki, hogy később megalapozzam a tőzsdei karrieremet. Ezt így tettem a Social Media Marketinggel is. Elolvasva a hirdetést, mint érdeklődő, ráeszméltem, hogy csak toltam magam előtt az igazi vágyamat, hiszen ilyen lehetőség van most előttem, ezt kerestem! Nem gondolkodva sokat, el is határoztam, hogy megpályázom az akadémiát. Mi baj lehet 2-3 óra pályázatírásból? Ugye.. Hát így is tettem. Olyan erős motiváció fogott el, amit már rég, vagy meg is merem kockáztatni a kijelentést, még sose éreztem. Tudtam, hogy a pályázatom ütős lesz! Írás közben, mintha ez a 2-3 óra csak 10-15 percnek tűnt volna. Meg is lett az eredménye. 700 pályázóból 2 fordulón át, a legjobb 50-ből a legjobb 15-be választottak bele. Jött is a telefonhívás. Egy találkozó Viktorral személyesen, ahol kiderül minden! Az egész találkozó alatt figyeltem és fejben jegyzeteltem. Mit is éltem át ezen a délutánon egy kávé mellett? Általában az az ember vagyok, aki a lehetetlen dolgokért is küzd és vágyakozik elérni azokat. Sose gondoltam volna, hogy egy profi és független trader-rel fogok megismerkedni, eddig a napig..

 Viktorral való találkozásom nagyon pozitívan hatott rám. Nem csak a szakmai tudása, hanem mint embersége, ami egyből észrevehető volt számomra. Rengeteg részletet nem is tudtam még, így a találkozásra úgy készültem, hogy nekem is lesznek kérdéseim. Szinte az első 15 percben, ezekre a kérdésekre megkaptam azokat a válaszokat, amik elindították bennem a vágyat, hogy ezt véghez vigyem, hogy ez az én lehetőségem.. és ez nem minden! Nem gondoltam volna, hogy egy olyan emberrel és rendszerrel kerülök kapcsolatba ahol úgy érzem, hogy az emberiség a mérvadó és nem az ami a tőzsde közismert pozitív végterméke. A pályázat megnyerése nem ingyenes oktatást jelent, hanem, hogy Viktor és csapata teljes mértékben fedezi az akadémia költségeit. Hogy miért is mondom ezt? Az akadémia egy jótékonysági alap bölcsője és táplálója. Azért jött létre, hogy értéket képviselve, majd azt átadva ne csak sikeressé tegye az embereket, akik szeletet vesznek a hatalmas tortából, hanem, hogy jót cselekedjen, jelen esetben a gyerekeknek.. ha jól vettem ki Viktor szavaiból. Egyszóval, emberiség. Ez jellemezte egész beszélgetésünket, ahol elhangzottak mondatok Zétényről, kisfiáról, kedves feleségéről, aki állatorvos szeretett volna lenni és, hogy egy házibulin ismerkedtek meg, egészen át a kemény 8 évig, amit ennek az egésznek szentelt, hogy tudását olyan szintre fejlessze négy fal között, hogy azt már senki se merje megkérdőjelezni, amikor Ő onnan kitör. Nem ment könnyen, mint ahogy semmi sem. De Viktor, ezért lettél olyan jó ember amilyen most vagy! Inkább egy baráti beszélgetésnek mondanám ezt a találkozót és nem egy teszem azt, interjúnak vagy felvételinek. Az elejétől fogva a végéig csak is azt éreztem, hogy az a fontos, hogy én milyen ember vagyok, függetlenül szakmai tudástól.. tudok-e azonosulni, tudom-e miket fogok kockáztatni, kitartó vagyok-e ahhoz eléggé, hogy végig csináljam és segítsem az akadémia munkáját, tudok-e tanuló, tanár vagy akár barát lenni. Képviselhetem-e az akadémiát és az arculatot, amire a válasz IGEN lett. Ugyanis a találkozó után pár napra, jött is újra a telefon két izgalmas feladattal. 

 Egyik feladatom egy 1 perces videó, amit nagy izgalommal készítettem el, a másik pedig egy blog bejegyzés, ami végig fogja kísérni az utamat. A videót itt találhatjátok: 

https://www.youtube.com/watch?v=IsDlXzjQOEg

Igazi versenyszellem kelt elő bennem a feladatok hallatán. Őszintén félelmet vártam, de csupa pezsgés fogott el. Pár napig csak agyaltam és újra meg újra feltettem a kérdést, hogy miért is akarom, hogy én legyek, aki megnyeri a pályázatot?! Ezt a videóban megtudjátok. Nagyon sok pozitív hatással volt rám az egész verseny, most már így nevezném. Letisztult előttem, hogy ez az, amire szükségem van, amibe érdemes azt a rengeteg energiát és időt belefektetni kitartóan. Ami nem csak egyoldalúan térül meg. Amint már említettem, mindig is a lehetetlen és megfoghatatlan célokért küzdő ember voltam. Egyet-kettőt el-el érve. De sose gondoltam volna, hogy egy találkozásig eljutok.. így felmerül a kérdés, miért ne lehetnék én az, aki megnyeri? 

 Rátkai Ádám Bence, blog a kezdetekről.